A somogyi megyeszékhely legnagyobb mozija 1928. szeptember 6-án nyílt meg Városi Mozi néven. Az art-deco jegyeit felvonultató 821 férőhelyes mozi Lamping József tervei alapján épült az akkoriban divatos egyiptomi stílusban.
Első műsora a Biró Lajos által írt és Korda Sándor rendezte Sárga liliom című film, valamint két darab kétfelvonásos amerikai burleszk és a Szent István-napi ünnepségekről készült tudósítás volt.
Az Új-Somogy című korabeli újság így írta le a mozit:
„A diszes lengőajtós bejárattól jobbra-balra a pénztárakat találja a közönség. Jól hatnak a vörös műmárvány oszlopok az alacsony előcsarnokban, amelynek arany-sárga és vörös színhatása igen kedvező. A bejárat feletti színes üvegfestés gazdag kompozíciójával igen sikerült alkotás. A páholyokhoz jobbról is, balról is széles lépcsők vezetnek fel. A gazdag diszitésű előcsarnok után furcsán hatnak az egyszerű, sima lépcsőházak, illetve karfalak.
Mielőtt a nézőtérre bejut a közönség, két praktikus megoldásu ruhatárt talál, mindkettő síneken mozgó fogasokkal van ellátva. A nézőtér színezés tekintetében szerencsés megoldásu. A közönség a barátságos hangulatu nézőtéren azonnal otthonosan érzi magát. Egyiptomi assir motivumu kígyócsoportok szaladnak végig a mennyezetek alatt, a vászontartó keret mellett, a páholyok mellvértjén magyaros motivumu virágfigurák emelik a belső diszités szépségét. Az oszlopfőket, a figurális részeket arany, kék és halványpiros szinek boritják, a szabadon maradt fal- és mennyezetsikok pedig szürkés-fehérre vannak festve. A páholyok karjai fekete csiszolt deszkával, a padozat azbeszttal, a földszinté pedig deszkával boritott.”
1931-ben felszerelik a hangot a vetítőgéppel szinkronban adó speciális lemezjátszót, így a mozi már képes hangosfilmeket is vetíteni.
Ugyanebben az évben Városi mozi mennyezetéről több mázsa súlyú vakolat zuhan le nagy robajjal a nézőtérre, mintegy négy széksornyi szélességben törmelékkel borítva be a földszintet. Személyi sérülés nem történik. Külön pikantériája a dolognak, hogy éppen a Világ vége című film volt műsoron. Az eset után „a megijedt közönség a büffében annyi szódát ivott, hogy – mint a büffés mondotta – ennyi szódát még a legnagyobb kánikula idején sem adott el” – írja a korabeli újság.
1932-ben a Városi Mozi is megkapja az első fotocellás vetítőt, melyhez már nem szükségeltetik lemezjátszó, hiszen a hangot is a filmszalag tartalmazza.
Az elkövetkező években a moziban több átalakítás is történik, a férőhelyek száma némileg csökken, és új szellőztető berendezést építenek be.
1946-ban a vármegyei Nemzeti Bizottság döntése értelmében a Városi Mozit átveszi a várostól a Független Kisgazdapárt. Ez az előző kormányok által kiadott moziengedélyek 1946-os érvénytelenítésével vált lehetségessé. A párt központi részvénytársaságot alapított a mozik kezelésére, a Kisgazda Mozgóüzemi Rt.-t (Kimort), melynek vezérigazgatója Magyar János nemzetgyűlési képviselő, aki korábban is aktív szerepet játszott Kaposvár mozis életében.
1948-ban államosítják a mozit, ami egyrészt olcsóbb helyárakkal járt, másrészt viszont az addigi szélesebb skálájú filmválaszték jelentős beszűkülésével is. Ebben az időben vetítőgépet és vásznat is cserélnek.
1951-ben a mozi új nevet kap. A Vörös Csillag nevet egészen a rendszerváltásig viseli az épület.
1954-től a mozi a napi két előadás helyett már napi háromszor is vetít, 17, 19 és 21 órakor.
1958 augusztusában a régi vásznat szélesvászonra cserélik. Az első szélesvásznú bemutató a Trapéz című amerikai film.
1973 novemberében filmbaráti kör alakul, mely kéthetente hétfőn vetít művészfilmeket a moziban.
1982-ben a mozit ismét jelentősen átalakítják, többek között a páholyok is eltűnnek. A mozi ekkor kapja későbbi formáját. A nézőtér befogadóképessége is csökken.
1987-től 1989-ig Videomozi is üzemel a filmszínházban. Az emeleti nézőtér bejáratának mindkét oldalán fotelok és egy televízió várja a nézőket, ahol videolejátszóról vetítenek filmeket.
Ugyanebben az évben az előcsarnok és a két oldalszárny új márványburkolatot kap, a büfét és a ruhatárat is felújítják, csakúgy, mint a bejárati részt.
1990. március 15-től a Vörös Csillag mozi új neve Szivárvány. A hivatalos moziműsorban ugyan csak április 5-től jelenik meg a névváltoztatás, de ez azért van így, mivel akkor nem hetente jelent meg a moziműsor, mint a mai multiplex mozik esetében, hanem minden hónap elején egy teljes hónapra szóló műsort kapott a néző, melyet bő egy hónappal az aktuális hónap előtt állítottak össze. A március 15-i programot tartalmazó műsor tehát már februárban összeállt, amikor még mit sem lehetett tudni a mozik új nevéről.
A Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat és az SZDSZ kaposvári szervezete írt ki pályázatot a mozi új elnevezésére, és mivel a Szivárvány név mellett négyen is letették voksukat, végül sorsolással döntötték el, hogy a négy személyből ki kapja a háromezer forintos pályadíjat. A nyertes dr. Csapláros Imre lett, így ő tekinthető a mozi új névadójának. A pályázatra egyébként olyan javaslatok is érkeztek, mint például a Hullócsilag-név...
1993 júliusától a a budapesti székhelyű Flamex Filmforgalmazó és Moziüzemeltető Kft. és a Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat közösen üzemelteti a Szivárvány filmszínházat.
1997 decemberében a moziban bevezetik az SDDS digitális hangrendszert. Ugyanezen év novemberétől a mozi belsejében is felújítások zajlanak: a falak kifestése, a világítótestek cseréje, a vezetékek felújítása, a könyöklők bőrborításának fára történő cseréje és a vászon előtti színpad kialakítása.
2001. márciusában a Flamex kivonul Kaposvárról, a Szivárvány mozi üzemeltetése „visszaszáll” a városra. A mozit üzemeltető cég kivonulásának oka, hogy nem bírták a versenyt a 2000. decemberében a Kapos Plaza épületében megnyílt Hollywood Multiplex mozival.
2001. október 1-én bezárja kapuit a Szivárvány mozi. Az épületet ezek után vállalkozók veszik bérbe, de mozifunkciója nem igazán marad meg. Egy-egy iskolai előadás és amatőrfilmszemlék kapnak még ugyan helyet az egykori moziban, ám a patinás épület főként rockkocsmaként, könnyűzenei koncertek helyszíneként funkcionál, állaga leromlik.
Az épületet 2009-ben országosan védett műemlékké nyilvánították és megkezdődött felújítása L. Balogh Krisztina tervei alapján. A felújítás során arra is gondoltak, hogy az ország egyik legrégibb moziépületében, a zenei és színházi programok mellett maga a mozifunkció is megmaradjon.
2010. októberétől ismét pereg a film az immár Szivárvány Kultúrpalotának nevezett 350 férőhelyes impozáns épületben, mely újra a városi önkormányzat tulajdona. A kéthetente három alkalommal vetítő Szivárvány Filmklub és a havi rendszerességgel jelentkező Art Osztály filmklub szép számú, mintegy 400 bérletes tagot tudhat magáénak, de az előadásokra a bérletek mellett jegyek is válthatók. A filmklub előadásain kívül iskolai vetítések és normál műsorrendi vetítések is vannak, átlagosan havi 25-30 vetítést tartanak a moziban. A filmeket 2013 nyarától egy Christie digitális projektor vetíti a vászonra. Ugyanebben az esztendőben a mozi az art mozi-hálózat tagja lesz.
